| Ami nem lehet a tiéd, mindig az kell
Neked ez a kereszted, a sorsod, ami hajt
De ha megkaptad, már nem érdekel
Ott rohad a szemétdombon majd
Hogyha börtön ez a lét, az elítélt
A szabad akaratnak rabja, de mégis
Kell, hogy nyugalomra leljen a szív
Keresi, mindig akarja
Attól, aki fontos, attól, ami jó
Nem akarok elszakadni
Teszem, amit tudok, kérem, aki dönt
Ha nem akarok elszakadni… elszakadni…
Mint a hű öleb, suttogom neked
Hogy mennyire imádlak éjjeleken át
Szereted az ilyet, az én szívem a tied
De indulok, ha érzem a vér szagát
De ha a póráz hosszú, és a nyakörvön
A tüskék kifele állnak
A viadal után én visszatérek
Hogy megpihenjek nálad
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
